Ultrahangnak nevezzük a 20 kHz-nél magasabb frekvenciájú hanghullámokat.

Az ultrahang az emberek számára ugyan nem, de többféle állat számára hallható hangok, közismert, hogy a kutyák reagálnak rá. A denevérek és a delfinek azonban maguk is állítanak elő ultrahangot, amit a tájékozódáshoz használnak fel. Az ultrahangokat 1938-ban alkalmazták először gyógyászati célra és a '70-es évek elején terjedt el az orvosi gyakorlatban.

Az ultrahang szervezetre gyakorolt hatásáról itt olvashatsz bővebben.

Monoton zúgás, mely nyugtató hatású az idegrendszerre, és segíti a két agyfélteke összehangolását. A két félteke összehangolódásáról itt olvashatsz.

Az élő szervezetet számos külső és belső inger éri. Ezek az ingerek lehetnek számunkra pozitív vagy negatív hatások. Ezeket az ingereket stressznek hívjuk.

Selye János (1907.01.26. Bécs – 1982.10.15. Montreál) Komáromban, Párizsban, Rómában és Prágában tanult. Prágában orvosi és vegyészi diplomát szerzett. A prágai és a montreáli egyetemen tanított. A stresszt kutatta, és részletesen leírta a stressz kórfolyamatát.

A stressz, különösen a tartós stressz, az ideg- és hormonrendszer működésére is hatással van. Ez azért fontos, mert ezek feladata a szervezet működésének irányítása, a folyamatok összehangolása, a belső környezet állandóságának megteremtése, amit homeosztázisnak neveznek. A stresszre adott válaszreakcióban elsősorban két szabályozórendszer vesz részt. Egyfelől a hormonális változásokat a hypotalamus-hypofizis-mellékvese tengely hozza létre, az idegi szabályzás oldaláról pedig a vegetatív idegrendszer, annak is a szimpatikus tónusa készíti fel a szervezetet a stresszhelyzet kezelésére.

A tartós stressz emelkedett kortizol és fokozott szimpatikus szenzoros aktivitással jár. A neuroendokrin változások direkt és indirekt módon befolyásolják a lipid anyagcserét, a glükóz anyagcserét, a gyulladásos immunreakciókat.

A szimpatikus idegrendszer aktivitása és a cardialis működés között szoros a kapcsolat. A szív gazdag szimpatikus beidegzésű szerv, és jelentős a noradrenalin, és a neurotrop faktor, NGF (idegi növekedési faktor) szöveti előfordulása.

A stressz folyamatában a hypotalamus-hypofizis-mellékvese (HPA) tengely aktivitása a kortizol, adrenalin, noradrenalin fokozott felszabadulásával jár. Ennek tartós jelenléte tartósan magas vérnyomást, magas pulzusszámot, légzési nehézséget okoz. Szív és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata jelentősen megemelkedik, az adaptációs szint csökken. Az immunológiai folyamatok gyengülnek. A kortizol stresszhormon az immunrendszer sejtjeiben rengeteg gén működését gátolja, és az immunjelző anyagok pl. tumornekrózis faktor termelődése csökken.

A sebgyógyulási folyamatok lelassulnak, elnyomja a lázreakciót és az immunreakciókat. A grippe vírusok, a herpesz vírusok megjelenése várható. Ez a pszichoneuro-immunológia kutatási területe.

A tartós stressz a sejtszintű anyagcsere folyamatokat kedvezőtlenül befolyásolja, a táplálkozás területén az emésztőenzimek aktivitása csökken, mely különböző ételallergia pl. glutén, laktóz, fejfájási tünetek, emésztési problémák, hasmenés, székrekedés, bőrproblémák, ízületi gyulladások, hogy csak párat említsünk, jelennek meg, attól függően, hogy ki milyen hajlammal született.

A stressz és a szervezetre gyakorolt hatását átnézve érthető, miért fontos a stressz csökkentése.

Az idegsejtek egymás közti kommunikációja mérhető elektromos változást idéz elő, amiket amplitúdójuk alapján különböző hullámokként tudunk megfigyelni. Az általunk alkalmazott speciális fejlesztésű Dinamika műszer, képes az agyhullám tevékenység detektálására, és ezáltal a BIS uSonic 700N készülék hatásának pontos ellenőrzésére.

Ultrahangnak nevezzük a 20 kHz-nél magasabb frekvenciájú hanghullámokat.

● Beta hullámok: Ébrenlét, aktív figyelő állapot 14-30 Hz
● Alpha hullámok: Ébrenlét, nyugodt állapot 9-13 Hz
● Theta hullámok: Alvás, nem túl mély alvás 4-8 Hz
● Delta hullámok: Alvás, mély alvás 1-3 Hz

A kérgestest (Corpus callosum) a legnagyobb összeköttetés a két agyfélteke között. Noha a két agyfélteke nagyon különböző feladatokat lát el, mégis egy összehangolt munkát kell végezniük. Az együttműködésért felelős Corpus callosum igen érzékenyen reagál a stresszre, és az információcserében ilyenkor zavar jelentkezik. Az ún. rózsaszín zaj segítségével sikeresen szinkronizálhatjuk a két agyfélteke működését.